A dévaványai Barcé-halom tájtörténete és növényzete

A Barcé-halom Dévaványa külterületén, a településtől nyugatra található. 1970-ben régészeti feltárás igazolta kurgán késő rézkori–kora bronzkori eredetét, dokumentált temetkezés Jamnaja-kultúrához köthető. római korban környékét szarmaták lakták. halomfelszínt 18. század vége óta szántóföldként hasznosították. Az 1930-as években keleti oldalából nagymennyiségű földet hordtak el, roncsolás nyomai ma is láthatók. 1970-es évektől gyep borítja területet, az azóta eltelt időszakban jól regenerálódott löszgyepi vegetáció. halom jelentős részét értékes szárazgyepi növényzettel jellemezhető óparlag borítja, azonban korábban bolygatott részein gyomos foltok és fásszárú fajok állományai megtalálhatók. tetején, déli oldalon lábon tipikus löszfalnövényzet fordul elő, melynek állományalkotó fajai taréjos búzafű (Agropyron cristatum) heverő seprőfű (Kochia prostrata). állományok lábi részén húzódnak. Két védett faj réti őszirózsa (Aster sedifolius) nyúlánk sárma (Ornithogalum brevistylum) elsősorban lejtőinek löszgyepeiben fordulnak elő. löszgyepekre jellemző további értékes, tájban ritka bárányüröm (Artemisia pontica) buglyos here (Trifolium diffusum). Összességében elmondható, hogy növényzete nagy természetvédelmi értéket képvisel jellemzősen másodlagos agrártájban. helyenként bolygatott, vegetáció jelenleg semmilyen élőhely-kezelést nem kap, ezért javasoljuk évente egyszeri kímélő kézi kaszálását, valamint őshonos fásszárúak eltávolítását. Hosszú távon érdemes lenne helyreállítani halomtestet is.